Egy pillanatra

Mi vagyunk a kép,

mi vagyunk a képkeret,
az Élet egyszer fékezett,
és lefényképezett.

Karod körbefon,
lágyan, mint a selyem,
ezen a képen
nem emlékezem.

Nincs múlt,
állandó útitárs a Jelen.
Sárgul a „rég volt”,
egykor írt leveleken.

Egy kép erejéig,
-hátha bekeretez-
megállok én is
megfogni a kezed.