Igaz vagy hamis az írás?

Su-la-ce:
Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában

Lin-csi apátot egy reggel ezzel a kérdéssel fogadták a szerzetesek.

- Mondd, apát! Mit tartsunk azok felől, akik egész könyveket írnak tele legszemélyesebb érzéseikkel, s aztán mutogatják ezeket más embereknek?

- A költőkről van szó, szerzetesek? - kérdezett rá az apát.

- A költőkről bizony- vallották meg a hívek.

- A költők magamutogatása kínos kérdés- sóhajtott Lin-csi.- Egyfelől írásaik szépek lehetnek és hasznosak, másfelől az önmutogatás gusztustalanság. Nehezen érthető, honnan van hozzá bátorságuk.

- Olvassuk őket vagy ne olvassuk, apát?!

- Tanuljátok meg, szerzetesek, egy szempillantás alatt eldönteni, hogy jó- e az írás, vagy csapnivaló önmutogatás! Ahogy ránéztek egy arcra, és leolvassátok róla, hogy tisztességes ember-e a tulajdonosa, úgy olvassatok bele az írások soraiba, s forduljatok el tőlük, vagy olvassátok tovább. Mi azt valljuk, hogy az írás többnyire csak cifraság. A mi iskolánk azért veti el az írott hagyományt. Ugyanakkor elolvassuk a régieket, hogy tudjuk, mit vetünk el, s bár megmosolyogjuk a költőket, olykor magunk is verselünk. Talán nem nagy bűn ez, szerzetesek, ha nem túl hosszú az írás- mondta kissé kipirulva Lin-csi apát, aki valóban igyekezett rövidre fogni, amikor verselésen kapta magát.

- Az írástudók gyakran csalnak, apát?

- Az írástudók mindig csalnak, nincs bennük gátlás. De ez csak akkor árt, ha hamis az írás.

- Gyakran hamis, apát?

- Amennyire másutt is gyakori a hamisság. Óvakodjatok hát az irodalomtól, szerzetesek, de ne féljétek az írást! Egyébként mindent megold a buddhaság. Odaát nincs már önmutogatás, nincs már kíváncsiság. Nincs már kérdés, nincs felelet, nincs tudás, nincs nemtudás. Vagyis a buddhák már nem költők. Ideát viszont a költők még nem buddhák- szólt Lin-csi apát, s magukra hagyta szerzeteseit, nélküle töprengjenek tovább. Lehetetlen elmondani mekkora kín az írás vagy a nem írás.

Szöszök Móni kérésére

A közös élmények

Mert sokszor elég egy történet,

amit együtt éltünk meg:

Egy pillantás, egy félmosoly,

és felolvad a jégszív, a jégszobor,

messze száll minden veszekedés szele,

és nem akarsz többé mással...lenni.

Csak vele.

Mikor megtaláltalak...

Ez egy olyan pillanat,

amikor minden összeér:

a tél, tavasszá változik,

a nyár sárga falevél...

Ez egy olyan pillanat,

mint, amikor megtaláltalak,

és minden IGEN-né vált

egy pillanat alatt.

Szempillantás

Sokszor láttalak Téged,

de abban a szempillantásban

nem percek vannak már,

hanem évek,

és az élményeket elmesélni

kevés egy élet.

Sors vagy nekem Szerelem

Kevés dolog pótolható

az egyszeri emberi életben,

és ezek közül sokról hisszük

kezdetben, hogy véletlen.

Aztán, úgy hozta a végzet,

hogy én lettem a réved

és a véletlen helyett

a sors lett beszédes.

Egy régi vers a Szemhatárátkelésből...

Különbéke

Kitől tanuljunk békességet?
A gyertyaláng meginog,
ha szél érinti,
sziklafalról lelóg a lábunk,
tekintetünk parti kavics,
elmossa a víz, a dagály.
Most még a határ inog lábainkban,
majd testünk a földbe fonnyad.
Nehéz elcsendesíteni szívünkben a tájat,
s hogy odaát várnak, az sem nyújt vigaszt.

SZÖSSZENET

Az idő összehúzta négy sarkánál a teret,

belepakolt mindent, amit csak lehet,

vállára vette batyuját, úgy indult el,

kezével azóta is benne matat,

azt lesve folyton: 

mi az, ami még otthon maradt...

Állj meg!

Kérték sokan, sokféleképp,

de ő csak megy tovább,

és nem néz szét,

nem érdekli kit, hogy gázol el,

csak megy, mert tudja, hogy menni kell...

Balázs feladványára

A megadott szavak voltak: Noir, femme fatale, nyomozás, hazugság, jövő, múlt, igazság, cinikusság, melodráma, rosszkor rossz helyen, lelkiismeret, halálos szerelem,

Téma: esős éjszaka

Femme fatale jelentése itt:  végzet asszonya

Ne haragudj Balázs, de a nyomozást kihagytam, így jött ki, és én ezt érzem őszintének... remélem, nem bánod.

Noir
Legyen ez a táj most fekete-fehér,
noir képregényben zivataros éj!
Fénylő macskakövön cipősarok kopog,
legyek én a nő, aki épp feléd robog!
Légy egy olcsó lebuj teraszán este nyolckor,
már látlak is, egy nő a lábaidnál...dorombol,
de nem leszek ideges. Ez csak egy noir,
és különben sem üvöltözik egy femme fatale.
Legyen az asztalon pinot noir, 
rúzsfolt a poháron,
hogy ne derüljön ki soká,
mi lesz a vége, hogy rossz helyen rosszkor
volt az a nőcske, bár úgy teszek akkor,
mintha nem venném észre...
A hazugság, csak, mint esőhöz a villám,
hozzánk tartozik rég. Ne haragudj rám!
Nem győz meg többé a lelkiismeret,
hogy csak azért ismerlek, mert szeretsz.
Mondhatnád, ha hagynám: "Más lesz a jövő",
de a múlt sajnos nem túl felemelő.
Az igazság az, hogy cinikus lennék,
ha a halálos szerelemben ezután hinnék.
Ne csinálj botrányt, ez nem melodráma!
Vigyázz inkább most már ARRA a lányra...

Kérdéseim hozzátok

Kedves Blogolvasó barátaim!

Szeretnék az önkifejezésen és a saját mondanivalóimon túl olyan szövegeket is írni, amelyekben benne vannak a ti mondanivalóitok is, azok a tartalmak is, amelyek valóban foglalkoztatnak benneteket, azért, hogy ne csak magamnak írjak, de igazán Nektek is.

Éppen ezért várom a bejegyzéseiteket, arról, hogy milyen tartalmakról szeretnétek olvasni, mik azok a témák, amik titeket mozgatnak. Bízom benne, hogy a szavaink így találkozhatnak. Szóval hajrá!

Szetyur feladványára készült

A szavak, amikből a szöveg lett:

Kék, zöld, búgócsiga, hullahopp, kis csónak a folyón (ez egy szó!), dominó. A stílus pedig  nem lett paródia, de, ha megírod mit parodizáljak, készítek Neked ebből egy paródiát.

PALACKPOSTA

Most mondhatnám azt:

mikor forog kék-zöld,

összemosódnak a távlatok,

az Ég a Földhöz és viszont,

és, hogy a kettő közé osont

a lélek, meglépett
miközben zajlik az Élet,

forog minden, mint a búgócsiga,

amit felnőttként odadobtunk a sarokba...

s most körénk gyűlt újra minden,

forog a hullahopp megint, 

de nehéz fenntartani:

ideje az álarcokat megtagadni,

mert eldől minden végül,

dominóelv szerint:

akit megérintettem megérint

megint valakit, és így tovább...

Hatalmas sodrás az Élet,

összekoccanunk vagy
mindenki másfelé megy,

kis csónak a folyón,

(ez egy szó- ne feledd!)

a hullámokon palackposta remeg,

eljut egyszer hozzád is,

kibontod, üzent az élet,

hullámot vet benned,

partra téved,
és végül rendszerint
megérintesz valakit,

aki Téged is mélyen érint.