Egy régi vers a Szemhatárátkelésből...

Különbéke

Kitől tanuljunk békességet?
A gyertyaláng meginog,
ha szél érinti,
sziklafalról lelóg a lábunk,
tekintetünk parti kavics,
elmossa a víz, a dagály.
Most még a határ inog lábainkban,
majd testünk a földbe fonnyad.
Nehéz elcsendesíteni szívünkben a tájat,
s hogy odaát várnak, az sem nyújt vigaszt.